2010. július 11., vasárnap

Ajándék

Nem tudom, hogy vannak-e rajtam kívül ilyen súlyos bekattanással bíró személyek, mert még nem találkoztam egy sorstársammal sem (szóval lehet, hogy egyedül vagyok a világon?)!
De vállalom, komoly csigadefektusom van. Kész kimondtam, leírtam!
Mindez abban nyilvánul meg, hogy nálam minden ami van az csiga. Bármit is szeretnék csinálni, valahogy mindig visszatalálok hozzá (legyen az forma, ív, vonal stb.). Nem arról van szó, hogy egyhelyben topogok, természetesen mással is foglalkozom, de a csiga örök.

Ami ezzel jár: Gyűjtögetés!
Persze nekem is volt komoly gyűjtögető korszakom, amikor minden csigát megvettem, amit megláttam. Ma már meggondolom mit viszek haza, a mennyiségről a minőségre tevődött a hangsúly. Nehéz munka ez, sajnos kevés az olyan darab mostanság, amit szívesen elhelyezek az otthonomban. Időközben rájöttem, miért is ne csinálnék én magam csigákat, így próbálom megtalálni a tökéletes formát. Tudom ez azzal jár, hogy rengeteg lény fog körülöttem csúszni-mászni, de majd keresek nekik új gazdikat.


És vonzatai: Ajándékba mindig csiga!
Ha valakiről kiderül, hogy valami már kényszeresen érdekli, akkor arra a környezete is reagál. Rengetegszer kaptam már csigát ajándékba, azzal a kísérővel, hogy mikor meglátták azonnal eszükbe jutottam és meg kellett venniük nekem. Ilyenkor "érdekes" darabok is kerülhetnek hozzám, de próbálok szegénykéimen segíteni :-) .

Így történt ez a fent szereplő ablakdísszel is. Egy szép ajándékzacskóban került hozzám, de nem mondhattam julisnak, fel kellett egy kicsit turbóznom és most már igazán szép dísze lett a szobának.

2 megjegyzés:

verbena írta...

nálam ugyan ez van a macskákkal. mindenkitől elkezdtem kapni, így már gyűjtöm őket:)Balázs meg ugyan így van a medvékkel. még medvés légycsapót is kapott :D
cuki lett a dísz, illik az öröknaptárhoz:)

Liart írta...

hát ez az, a külvilág erőszakolja ránk a fanatizmust :-D